Magvetéstől magvetésig Budatétényben

Last modified: 14. February 2023

Ilyenkor, télen minden szürkévé válik. A fák és a cserjék nagy része elveszíti lombját, az egynyári dísznövények pedig elpusztulnak az első fagyok alkalmával. Sokan tudják, ahhoz, hogy nyár elején kiültethessük egynyári növényeinket, rengeteg energia és idő kell megelőzőleg. 
Házilag a magvetés és a palántanevelés a legtöbb hobbikertész számára nem okoz gondot, de pillantsunk bele, hogyan működik a folyamat, amikor évente több ezer palánta előállítása a cél.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének több telephelye is van. Ezek közül az egyik a kerületben található, mégpedig Budatétényben. A Rózsakert nagy helyi látványosság, de a rózsákon kívül az egynyári dísznövények évenkénti nemesítése és fenntartása is folyamatos.
A több, mint 80 csupaszín egynyári fajta hatalmas genetikai értéket képvisel – és bár helyüket mára a közterületi virágágyásokban átvették az évelők és a külföldi egynyári fajták, attól még igen értékes fajtákról van szó. A pompás kúpvirág, a tollas kakastaréj, a rézvirág, a titónia, a kokárdavirág és még számos faj rengeteg fajtájának előállítása folyik a Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport munkatársai által.  

Ezerféle egynyári magok

Ezek a fajták legnagyobb részben magvetéssel szaporíthatók. A magvetés szakaszosan történik üvegházban. A hosszú palántanevelési idővel jellemezhető fajtákat, mint a pompás kúpvirág, már januárban el kell vetni. Aminek viszont 3-5 hét is elegendő a kiültetésig, mint a díszbazsalikomok vagy a bársonyvirágok, azokat márciusban is elég elvetni. A magvetés minden esetben üvegházban történik. A magokra, majd a kis csíranövényekre fűteni kell és folyamatosan öntözni és tápoldatozni őket, valamint többször áttűzdelni a tavasz folyamán. 

A magoncok üvegházban nevelkednek

A tavaszi fagyok elmúltával kell 5-8 lomblevéllel rendelkezniük, ekkor érettek meg a szabadföldi kiültetésre. A kiültetést ún. akklimatizációs időszak előzi meg, ami azt jelenti, hogy az üvegházban nevelt palántákat hozzászoktatják a kinti körülményekhez. Erre azért van szükség, mert az üvegházban a legtöbb tényező biztosított: megfelelő fény-, víz- és tápanyagmennyiséget kapnak, éjjel nincs hideg, nincs szél, eső stb. Ellenben, ha a növényeket az üvegház után azonnal kiültetik, nem lesz idejük hozzászokni a kinti, szabadföldi, folyamatosan változó és gyakran nehezen elviselhető körülményekhez. Ezért kiültetés előtt naponta kiviszik őket az üvegházból a szabadföldre, majd napról napra később hozzák őket be. Körülbelül egy hét múlva a növények biztonsággal kiültethetők.
Az ültetés kis parcellákban történik, minden fajtából legalább 200-300 tövet ültetnek ki. Itt nem az a fontos, hogy a kiültetés impozáns legyen, mint egy közterületi virágágyásnál, hiszen ezeket a növényeket egész évben megfigyelik. Emiatt nagy tenyészterületre van szükségük, hogy a Kutatócsoport munkatársai figyelemmel tudják kísérni a növények formáját, nagyságát és egyéb tulajdonságokat. 

A szelekciós munka folyamatos

Azok a növények, amelyek nem fajtaazonosak, vagyis más színűek, magasabbak, alacsonyabbak vagy olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amellyel a fajta nem, szelektálásra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy ezeket eltávolítják az ágyásból, ezáltal megakadályozzák a beporzást. Ezt a szelekciót egészen őszig folyamatosan kell végezni, hiszen hétről hétre megjelenhetnek újabb tulajdonságok, amelyek addig nem voltak láthatók. 
Ősszel kezdődik a magok érése. Az összes fajta érési ideje más és más, illetve ez virágzatonként és növényenként is változhat. Ezért a magszedés szakaszosan történik augusztus végétől egészen a fagyokig. A magszedés nem gépesíthető, hiszen a gép nem tudja, mit lehet és mit nem szabad még szedni.

A Ricinus termésből is ki kell tisztítani a vetőmagot

Ezt követően a magok szárításra kerülnek, majd a tél folyamán magtisztító gépekkel tisztítják őket. A tiszta vetőmagot csírázási teszteknek vetik alá, hiszen fontos, hogy megállapításra kerüljön az adott fajta csírázási százaléka, amelyből később több mindenre lehet következtetni, többek között a magok egyik fontos minőségi jellemzőjére. 
A csírázási vizsgálatok után pedig újra kezdődik a magvetés, újra indul a folyamat.