Zöldfelületek szerepe a városokban

Last modified: 20. April 2023

Ahogyan a legtöbb városra, így Budapestre is jellemző a sokszínűség. A városi környezet, az épületek formái és színei mellett kiemelkedő jelentőséggel bírnak az egyes városrészek zöldfelületei, amelyek egyre gyakrabban válnak a beszélgetések, cikkek tárgyává. A zöldfelület kifejezést tényleg egyre gyakrabban lehet manapság hallani és olvasni – na, de mit is jelent? A zöldfelület tulajdonképpen olyan köz- vagy magánterület, amely növényekkel borított. Növény alatt nemcsak a fákat, hanem a gyepfelületet, a cserjéket és a lágyszárú növényeket is értjük.

Egy növényekkel teli utca nagy mértékben csökkenti a mentális betegségek kialakulását

A zöldfelületek pedig egyre népszerűbbek és egyre jobban foglalkoztatják a kutatókat és a városi lakosságot egyaránt. Az utóbbi években sámos tanulmány jelent meg, hogy a zöldfelületek szerepe nem elhanyagolható, sőt, igen fontos az emberek egészségügyi és mentális jóllétét illetően. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportja tevékenységében a budatétényi telephelyükön kiemelt szerepet kap a klímaváltozás hatásainak vizsgálata, illetve a megváltozott klímára adaptálható dísznövények nemesítése. Ez azért is fontos, mert ezek a kifejezetten stressztűrő növények sokkal könnyebben, energia- és költséghatékonyabban is nevelhetők a parkokban, ágyásokban, közterületeken. A Kutatócsoport vezetője, Dr. Orlóci László a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete részéről egy nemzetközi pályázatban (https://hu.thegreencities.eu/) is részt vesz több munkatársával. Ez a kezdeményezés is mutatja, hogy a téma kiemelt jelentőségűvé válik a megváltozott klíma miatt is.

Csökkentik a városi hősziget-effektus hatásait

Ha a klímaváltozás és a zöldfelület kifejezéseket említjük, akkor ejtsünk szót a városi hősziget-effektusról is, amely tulajdonképpen azt jelenti, amit napról-napra átélhetünk a kevésbé növényesített városi környezetben. Ugyanis, ha kevés a növény és a helyüket egyre inkább átveszik az épületek, a burkolatok, igen kínzóvá tud válni. A nyári hőséget az ember által teremtett környezet nem képes elnyelni, inkább felerősíti azt. Így akár 30-40 °C-kal is megemelheti a közterület hőmérsékletét – egyfajta hőszigetet kialakítva. A csapadékot ezek a felületek szintén nem tudják elvezetni. Míg a növények csökkentik a lezúduló csapadék talajra érésének sebességét, a gyökereik pedig elvezetik a talajban a vizet, addig az épített környezetben a hirtelen lehulló csapadék nem tud utat törni magának és elönti az utcákat vagy akár egész településeket.

 

A magánkertek növényesítése is kiemelten fontos

A téma egyre fontosabbá válik, hiszen a megváltozott klíma miatt ezek a negatív hatások felerősödnek. Több tanulmány is születik a tudományos életben a városi zöldfelületek hatásaival kapcsolatban. Ezen tanulmányok kimutatták, hogy azokban a városokban vagy városrészekben, ahol sok a növény, az emberek boldogabbak, s kevesebb a mentálisan beteg ember. A migrén, a depresszió, a pánikbetegség kialakulásának esélye is alacsonyabb, mint máshol. Ezt a kutatók több dologgal magyarázzák, melyek egyike az, hogy az emberek alapvetően kötődnek a természetes környezethez, s a növényekkel teli miliőben alapvetően megnyugszik az ember, s a stresszhatások sem érvényesülnek olyan erősen. Egy kimutatás szerint olyan városokban, ahol a házak előtt fa vagy valamilyen növény található, alapvetően boldogabbak. Ezek a tények több országban is megfigyelhetők.

Az irodai növények ártalmatlanítják a bútorokból, festékekből a légtérbe kerülő káros elemeket

Az emberek mentális jóléte pedig magával vonzza a hatékonyabb munkavégzést, a jobb munkakörnyezetet, s ezáltal a vállalkozások, intézmények is gazdaságilag hatékonyabban működnek. Ez pedig hosszabb távon pozitívan befolyásolhatja a GDP-t.

Persze nemcsak a munka frontján, hanem a szabadidős tevékenység alakulásában is fontos feladatot képviselhetnek a növények. A parkok, a közösségi kertek, a növényekkel teli terek, területek általában a lakókkal gazdagon látogatottak, hiszen szívesen tartózkodnak az emberek az ilyen területen. Az ilyen helyeken találkoznak, találkozhatnak azok az emberek, akik alapvetően máshol nem találkoznak, nem ismerkednek, s ezáltal kimondható, hogy a városi növényeknek nagy szerepük van a társadalmi kohézió alakulásában.

Növények nemcsak kül-, hanem beltéren is élnek. Manapság, ha belépünk egy bankba, irodaházba, hipermarketbe, bevásárlóközpontba, számtalan beltéri növénnyel találkozhatunk. Nemcsak a konténeres vagy ágyásba ültetett növények, hanem a falakat borító zöldfalak is igen népszerűekké váltak. Vannak fajok, mint például a csokrosinda vagy az anyósnyelv, melyekről tudományosan is kimutatták, hogy igen fontos szerepük van az oxigéntermelésben és a káros, mérgező gázok ártalmatlanításában. Ez a terület még ugyancsak kevésbé ismert, de számos kutatócsoport foglalkozik vele.

A klímaváltozás egy olyan probléma, amely itt áll a küszöbön – viszont mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy a hatásai elviselhetőbbek lehessenek. A növények ültetésével, nevelésével ez a sok szempontból káros hatás csökkenthető.

A témáról igen sokat lehet még írni és szívesen meg is tesszük, amennyiben jelzik ezt a disznovénykutato@uni-mate.hu címre vagy a www.huszonketto.hu weboldalra.

Dr. Kisvarga Szilvia

Dr. Orlóci László

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Fotók: Unsplash