Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

Menu Display

A tanszék története - KMT

Last modified: 24. November 2022

A tanszék története

Tanszékünk jelenleg Magyarországon a kerttörténeti kutatások fellegvára. A Tanszék elődje az Ormos Imre által 1939-ben alapított Kertművészeti Tanszék. A Tanszék a kezdetektől fogva végzett kutatási feladatokat, s fennállásának majd nyolc évtizede alatt jelentős eredményeket ért el az oktatás mellett ezen a téren is, elsősorban a magyar kerttörténet témakörében. Az első kerttörténet-kutatási és tervezési megbízás 1947-ben érkezett a Tanszékre, és a Tolna megyei Lengyel kastélyparkjának történeti kutatására, felmérésére és rekonstrukciós tervének elkészítésére vonatkozott. 1952-ben Ormos Imre szervezett keretek között indította el a történeti kertek kutatását. A munka gyümölcsei néhány év múlva értékes diplomatervek formájában jelentkeztek, olyan táj- és kertépítészek alkotásaiként, akik a későbbiekben a magyar kerttörténet-kutatás és helyreállítás megalapozóivá, elismert szakembereivé váltak (Kiácz György, 1955: A nagytétényi barokk kastély parkja; Őrsi Károly, 1960: A siklósi vár környezetrendezési terve; Bozsó Irén, 1963: A visegrádi Salamon-torony környezetrendezése; Szentistványi Katalin, 1963: A gyulai várkert). A kerttörténeti kutatások és a kertművészeti alkotások terén elért tanszéki eredmények első nagyszabású bemutatására 1965-ben került sor a Műcsarnokban. Ekkor nyílt meg a Balogh András szervezte Kertépítészet a képzőművészetben című kiállítás, amelyen a történeti kertek „Régi parkjaink” címmel külön szekcióban kerültek bemutatásra. A Tanszéken folyó módszeres kerttörténeti kutatásról az 1960-as évek második felében Mőcsényi Mihály is beszámol egyik kutatási jelentésében: „A kutatócsoport megállapította, hogy Magyarországon megyénként hol vannak közkertek, parkok, kik voltak a régi tulajdonosok, ki a jelenlegi tulajdonos, mekkora a parknak a területe és hozzávetőlegesen milyen fekvésű. … Balogh András munkatárs Zemplén, SzabolcsSzatmár megyében 42 parkot tett vizsgálat tárgyává stílustörténeti szempontból. …”.

Ebben az időszakban a Tanszék kerttörténeti kutatásai beépültek az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség munkatársai, Őrsi Károly és Csorna Antal, által végzett módszeres kertösszeírásba: 431 db kertről készült felmérés, amely alapján 1969-ben összeállították a védett történeti kertek jegyzékét, 135 db tétellel. A diplomatervek, a tanszéki kutatások tematikáiban a kutatói tapasztalat és módszertan fejlődésének köszönhetően az 1970-es évektől egyre inkább tetten érhetők az átfogó kerttörténeti tematikát feldolgozó kutatások (például Horányi Ágnes, 1970: Korai magyar tájképi kertek), illetve a kiemelt jelentőségű kerttörténeti helyszínek hosszú távú, következetes kutatása (mint például a fertődi Eszterházy-kastélykert kutatása, vagy a budavári Palota belső udvarainak kutatása és helyreállítása). Az 1990-es rendszerváltást követően a kutatások nyomán monografikus feldolgozások – doktori disszertációk, kandidátusi értekezések, valamint szakkönyvek – születtek a magyar kertművészet területén, a 15-17. századi reneszánsz, a 18. századi barokk, illetve a 19. századi tájképi kertek tekintetében. Elkezdődik a történeti kertek, és azon belül a magyar vonatkozású kastélykertek felmérése, leltározása. Magyarország történelméből és geopolitikai helyzetéből adódóan a magyar kertművészet kutatása határon túli területeket is érint. A határon túli műemlékek a Kárpát-medencében élők közös kulturális örökségét képezik. Fenntartásuk, gondozásuk a mindenkori tulajdonosok feladata, az adott országok jogszabályi keretei között. Ugyanakkor a személyi felelősségérzet és szerepvállalás is fontos motiváció ezeknek a kultúrtörténeti értékeknek a feltérképezésében, szakszerű kezelésében, helyreállításában. E tevékenység során arra törekszünk, hogy a táji örökség összetartó erő legyen Magyarország és a szomszédos országok között. A Kárpát-medencei, és ezen belül az erdélyi örökségvédelmi tevékenység – amelyet Tanszéki kutatási programként tartunk számon – elsősorban a kastélykertek, temetők, történeti közparkok, dendrológiai kertek és arborétumok, valamint a hagyományos tájelemek és tájkarakter kutatásához kapcsolódik.

Összeállította: F.A.