Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék

Last modified: 28. aprilie 2025

Hagyományos tavaszi dísznövény-kiállítás és vásár a Budai Campuson

Óriási érdeklődés mellett rendeztük meg április 25. és 27. között a „Tavaszkert” – Dísznövény 2025. Szakkiállítás és Vásárt egyetemünk Budai Campusán.

A kiállítás és vásár a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék által a XX. század közepe óta szervezett dísznövény-kiállítások utódja, mely 1987. óta minden esztendőben április végén, az ezerarcú Budai Arborétumban várja a látogatókat. Ebben az évben 35. alkalommal nyitotta meg kapuit és több mint tízezer vendéget vonzott a háromnapos rendezvény programjaira.

​​​​​A kiállítók száma évről-évre bővül, idén közel 120 standon mutatták be és kínálták portékáikat az elsősorban kertészeti vállalkozások: a tavaszi kiültetésekhez szükséges balkonnövényeket, egynyári palántákat, évelő dísznövényeket, díszcserjéket és díszfákat ismerhetett meg és szerezhetett be a nagyközönség, de kaphatók voltak különleges szobanövények, kaktuszok, pozsgások, kertészeti eszközök és kézműves termékek, virágból készült ékszerek, szárazvirág-kompozíciók, floráriumok is. Az Egyetemi Bonsai Club most is a Díszteremben szervezte meg az Országos Bonsai és Suiseki Kiállítást, mely a legnagyobb hazai bemutató ebben a témában, emellett ikebanabemutatót is megtekinthettek az érdeklődők.

​​​​​​

A rendezvény elején dr. László Imre, Újbuda polgármestere is köszöntötte a megjelenteket, majd a kiállítást a szervező tanszék vezetője, dr. Honfi Péter egyetemi docens nyitotta meg, és a tanszéki fotóarchívumból szemezgetve felidézte a tavaszi virágkiállítások több évtizedes történetét. A MATE Budai Campusának jogelődje, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem már az 1950-es évek végétől csaknem minden évben szervezett virágkiállításokat a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék gondozásában. Az újdonságok, a virágkötészeti és a termesztési irányzatok kerültek bemutatásra a nagyközönség és a szakma képviselői számára. A legelső kiállítások tematikusak voltak, azaz egy-egy növénykultúrára fókuszáltak. Így szerveztek krizantémkiállítást, hagymásvirág-bemutatót és itt került sor az akkor még újdonságnak számító első orchideakiállításra is az 1970-es évek közepén. Az orchideák megtöltötték a Dísztermet, a nagy érdeklődésre pedig jellemző volt, hogy a viszonylag szerény reklám ellenére az egyetemtől egész a Móricz Zsigmond körtérig állt az egzotikus növények iránt érdeklődők sora.
 
A virágtermesztést általánosságban bemutató első kiállításra 1987 szeptemberének utolsó hétvégéjén került sor, Dísznövény ’87 címmel. A szervezésben a szakma általános összefogása volt jellemző. Részt vett benne mindenki, aki mérvadó volt a hazai termesztésben és kereskedelemben: a nagy cserepes- és vágottvirág-termesztők, a díszfaiskolások, a parképítő és kertfenntartó kommunális vállalatok.

1993 végére a kiállítás kinőtte az egyetem zárt tereit és burkolt parkolóit, így a környéken kellett kiegészítő fedett helyeket bérelni. Ebben az évben épült meg Szigetszentmiklós határában a Flora Hungaria virágcsarnok, amely óriási felületével ideális helyet kínált nemcsak a fejlődő nagykereskedelemnek, de egyben a növényházi dísznövények kiállításának is. 1994-ben ezért a szakmai szervezetek, valamint a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék megegyezésével az őszi kiállítás Hortus Hungaricus néven Szigetszentmiklósra költözött, a Dísznövény ’94 kiállítást pedig tavaszra tették át. A tavaszi időpontnak megfelelően a profil is némileg módosult: a kert virágai, elsősorban a balkonnövények, az egynyári virágok és a virágos évelők kerültek előtérbe, de változatlanul maradtak az ősszel és tavasszal egyaránt aktuális díszfák, díszcserjék, fenyők és a kertészkedés egyéb kellékei, mint a kerti szerszámok, virágföldek, kerti bútorok.

Idén a megnyitót követő szakmai tanácskozás keretében az ökológiai zöldfelület-gazdálkodási szemlélet, a klímaváltozás miatti kihívások álltak az előadások fókuszában.

​​​​​Dezsényi Péter, a BKM Zrt. Főkert Divíziójának kertészeti főigazgatója a fővárosi zöldfelületek fenntartása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes városi zöld infrastruktúra ökológiai szolgáltatásainak mintegy 60-80 %-át a fáknak köszönhetjük: a FŐKERT kezelésében lévő 190 000 fa mintegy 26 millió köbméternyi lombkorona-térfogatot képvisel és becslések szerint évente 32 ezer tonna szén-dioxidot és 36 ezer tonna finom port köt meg a levegőből. Ennek a faállománynak az értéke 102,8 milliárd forintra tehető, éves ökológiai szolgáltatásainak értéke 7,6 milliárd forint. Sajnos a faállomány átlagos életkora kimondottan fiatal (25,56 év), ami azért nem ideális, mert a faegyedek több mint felét képviselő, 2000 után telepített növény csupán a teljes lombkorona-térfogat 3 %-át adja a teljes faállományból, ráadásul a fővárosi faállomány átlagéletkora továbbra is csökken, emiatt az asszimiláló levélfelület mérete is exponenciálisan csökken és elmondható, hogy a fák egészségi állapota gyorsuló ütemben romlik. Hangsúlyozta, hogy mindez közegészségügyi kockázatot jelent, de a balesetek előfordulási valószínűsége is növekszik, emiatt kiemelten fontosnak tartja, hogy a faápolás és favédelem, a fák fenntartása a mostaninál sokkal nagyobb hangsúlyt és anyagi ráfordítást kapjon. Főigazgató úr bemutatta a FŐKERT ezzel kapcsolatos terveit, céljuk, hogy a jelenlegi „tűzoltás jellegű” faápolást minél előbb a naprakész, részletes adatokon alapuló, tervezett, proaktív „városi erdőgazdálkodás” váltsa fel, és a faápolás egyre inkább magas szakmai és társadalmi elfogadottságú tevékenységgé váljon. Ezzel lesz elérhető az asszimilációs felület megtartása, majd növelése, a fák minél hosszabb életciklusa, javuló egészségi állapota és a faállomány sikeres rekonstrukciója. Mindehhez azonban korszerű felmérés és nyilvántartás, szakképzett munkaerő, további társadalmi szemléletformálás, valamint külső és belső erőforrások mozgósítása is szükséges.

2025-ben sor kerül a Népliget fáinak teljes körű felmérésére, melynél már mesterséges intelligencia által támogatott a földi lézeres fafelmérést alkalmaznak, ami várhatóan gyorsabb, pontosabb és olcsóbb megoldás lesz az eddig alkalmazottakhoz képest, és lehetővé teszi, hogy a kezeléseket a mérések és vizsgálatok eredményeire alapozottan, prioritásokat állítva tudják tervezni és ütemezni, majd ellenőrizni. Emellett a „FŐKERT Akadémia” és az „Önkéntes Vízadó” programok is a megfogalmazott célokat hivatottak erősíteni: a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását és a társadalmi szemléletformálást. Az ökológiai fordulat: a magasabb biodiverzitású, jobb ellenállóképességű, hosszabb életciklusú és alacsonyabb fenntartású zöldfelületek, valamint a modernizáció: a gépesítés és automatizálás, a hatékonyság növelése és az élőmunkaerő-igény a klímaváltozás-kori zöldfelület-gazdálkodás sikerességének legfontosabb alappillérei – hangsúlyozta előadása végén Dezsényi Péter.

 

Aradi László, a Pindstrup cég területi képviselője előadásában bemutatta a felláptőzeg mint kertészeti termesztőközeg kitermelésének és feldolgozásának múltját és jelenlegi helyzetét, és felhasználásának sokoldalúságát. Kiemelte, hogy a világ tőzegkitermelésének kb. egyharmada kertészeti célú felhasználást szolgál, Magyarországon kb. 380 000 m3 az éves fogyasztás, melyből kb. 200 000 m3-t az árutermelő kertészetek, a többit a lakosság vásárolja meg. A kereslet egyre gyorsuló ütemben növekszik, 2020 és 2027 között a tőzegpiac becslések szerint másfélszeresére nő. Emellett azonban a kínálat folyamatosan csökken: környezetvédelmi megfontolások miatt a kitermelés további fokozását korlátozzák: az új lelőhelyek száma véges, a tőzeg újratermelődése pedig 5-10 ezer évet igénylő folyamat, emellett a kitermelési, gyártási és szállítási költségek is emelkednek. A jövőben várható, hogy a környezetvédelmi szempontok tovább erősödnek, egyre nehezebb lesz új bányakoncessziókhoz jutni, új bányát nyitni és tovább szigorodik a rekultivációs kötelezettség. Mindezek miatt egyre erősödő piaci igények jelentek és jelennek meg a részben vagy teljes egészében tőzegmentes termesztőközegek iránt. A tőzeghelyettesítő anyagok kutatása évek óta nagyon intenzíven zajlik, ezek közül több termék is a piacon van, mint a feltárt farostot, komposztot, Sphagnum mohát vagy kókuszrostot tartalmazó készítmények. A tőzeg kiváltása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a közeggyártó cégek számára hatalmas kihívást jelent, hogy a piacképes, homogén, minőségi áru előállítására alkalmas, állandó minőségű anyagokat találjanak és építsenek be kínálatukba. A szerves termesztőközegek legfontosabb alapanyaga ezért még továbbra is a tőzeg, leváltása nem lehetséges egyik pillanatról a másikra.

 

Kontor László a Stokosorb nevű „mesterséges talajkolloidot” mutatta be előadásában. Ez egy vízben oldhatatlan polimer, amelynek háromdimenziós hálózata stabil gélformával és hosszan tartó hatással, magas víztározói kapacitással párosul, és bomlásakor ökotoxikológiailag jelentéktelen termék keletkezik. Saját tömegének 180-szorosát veszi fel vízből, ezért öntözés vagy csapadék hatására megduzzad, vizet raktározó hidrogéllé alakul és teljes kiszáradás után is újranedvesíthető. Nem befolyásolja a talaj pH-értékét, homoktalajon a vízmegtartás javítása (a víztározó kapacitás 60 %-kal nő), agyagos talajon a talaj lazítása a fő hatása, ami miatt alkalmazását javasolják. A talaj kiszáradásakor a hidrogél ismét összezsugorodik és így stabil üreges tér képződik: az így létrejött laza talajszerkezet tartósan megmarad, a kötöttség csökkenése miatt könnyebb lesz az átgyökeresedés. Emellett az anyag reverzibilis ioncserét tesz lehetővé, így a tápanyagok a növények számára könnyebben hozzáférhetővé válnak. Mindezek hatására meghosszabbodik az az idő, amíg a növény a hervadási időt eléri, a készítmény kiegyensúlyozza a növény vízháztartását és csökkenti az ültetési, átültetési stresszt. Használható termesztőközegbe keverve, mellyel az öntözési igény csökkenthető, de a növények szabadföldi telepítésének is hasznos segítője lehet, segítheti a növények megeredését.

 

A biológiai, vegyszermentes megoldásokat kereső kertészek számára mutatott be számos készítményt a Danuba cég képviseletében Dezső Kornélia kertészeti tanácsadó. A készítmények között voltak a talajjavítást szolgálók, mint a folyékony humusz (Blackjak) vagy a „10M” nevű talajtakaró vetőmagkeverék. A gyökérzetre ható termékek közül a résztvevők megismerkedhettek a granulátumként adagolható és folyékony mikorrhiza-készítményekkel (Mikoamx, Ino Myc), melyek a közismert, de ma még tudatosan többnyire ki nem aknázott növény-gomba szimbiózissal tartósan képesek fokozottabb víz- és tápanyag-felvételt biztosítani a növények számára. Szintén a gyökerekre gyakorol kedvező hatást a háromféle baktériumot tartalmazó Asco Start Bio Bakter, mely magas foszfortartalma folytán segíti a begyökeresedést és a talajélet aktivizálásával a tápanyag-feltáródást. A növénytáplálás, a növényi kondíció javításának eszközei lehetnek a DanuVital Bio+ komplex bio lombtrágya, mely nagy koncentrációban tartalmaz tízféle tápanyagot a növényi sejtnedvvel megegyező arányban, valamint a biostimulánsokat, algákat tartalmazó Kelpak és Asco Alga készítmények. A „szelíd növényvédelem” egyik magyar felfedezésen alapuló készítménye a Tricho Immun, mely Trichoderma afroharzianum és Trichoderma simmonsii hatóanyagával, a növényben élő mikroorganizmusokkal, „belső védelemmel” teszi ellenállóbbá a növényeket. A külső védelem eszköze lehet a kitozán hatóanyagú Softguard, mely kitinszerű hatást vált ki, és emiatt beindítja növény saját védekező mechanizmusait, vagy a szilíciumtartalmú Ino Si, amely elsősorban napégés ellen véd, megerősíti a szárat és a levelet.

 

Az előadássorozat végén dr. Szabó Krisztina, a Kert- és Szabadtértervezési Tanszék egyetemi docense a városi fák telepítésénél alkalmazható biológiai innovációkat mutatta be, elsősorban saját korábbi és jelenlegi kutatásai alapján. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás megkerülhetetlen hatásainak ellensúlyozásához szemléletváltásra és a technológiai és biológiai innovációk tudatos alkalmazására van szükség. Bemutatta a klímafák kutatásának módszertanát, mely során közel 3000 taxonnál vizsgálják a lombtartás mértékét, a fák fenológiai állapotát, és ezáltal olyan ellenálló fajokat és fajtákat tudjanak ajánlani, melyek városi környezetben is telepíthetők, megtarthatók. Kitért a mikorrhizák szerepére, azok típusaira, és több, már lezárt kutatási projekt mesterséges inokulálással kapcsolatos eredményeit is bemutatta. Felhívta rá a figyelmet, hogy a mikorrhiza-kapcsolatok fajspecifikusak, és ma már olyan sokféle készítmény kapható a piacon, hogy azok hatásainak részletes vizsgálata rendkívül bonyolult feladat. Külön figyelmet szentelt a nitrogénmegkötést végző baktériumok alkalmazásának kérdésére, a szabadon élő, asszociatív és endofita nitrogénfixálók közötti különbségekre, és az endofita nitrogénmegkötő baktériumokkal szimbiózisban élő, fák alá telepíthető lágyszárú növények és cserjék körére. Kiemelte, hogy egyre inkább állományok fenntartásában kell gondolkodnunk, és a többszintes vegetációt modellezve a fák alá árnyéktűrő, biológiai szempontból előnyös tulajdonságú taxonokat érdemes választani, és egyre több helyen lecserélni az általánosan alkalmazott, egyébként is többnyire fényigényes gyepfelületeket.

 

A szakmai nap előadásai, valamint a kiállítás és vásár mellett természetesen ebben az évben is számtalan további szakmai program és bemutató várta az érdeklődőket. A Budai Campus intézeteinek munkatársai érdekes workshopokat, bemutatókat tartottak az érdeklődők számára; arborétumi szakvezetéses séták, biokerti bemutatók és a gyümölcs-, gyógynövény- és szőlőtermesztésről, vagy akár a lepketartásról szóló workshopok közül ki-ki kiválaszthatta, hogy melyik szakterületen szeretne egy egyetemi oktató által tartott bemutatóba bekapcsolódni. Növényorvoslással foglalkozó munkatársaink pedig növényvédelmi szaktanácsadással álltak az érdeklődők rendelkezésére.

​​​​​​​