Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport

A Kutatócsoport története

Kevesen emlékezhetnek már arra, hogy a II. világháború után az első hazai dísznövényfajták hat évtizeddel ezelőtt, 1956-ban kapták meg az állami elismerést. A magyar kertészettörténetben is mérföldkőnek tekinthető esemény tárgya, a később méltán híres egynyári mályvasorozat, a Hungária lett. Az 1954-ben elkészült és hivatalosan minősítésre bejelentett magyar mályvafajták nemesítője Kováts Zoltán (1924-2010). Az első fajtákat az eltelt hat évtized során még több mint 200 újabb követte, melyek között összesen 39 fajta érdemelte ki a két legnagyobb nemzetközi szakmai szervezet hivatalos elismerését.

Mohácsy Mátyás és Domokos János híres professzorok hatására és javaslatára, svédországi szakmai munkára jelentkezett. Tanulmányai során - élete végéig – talán Dr. Mándy György volt rá a legnagyobb szakmai hatással.

Kováts Zoltán a növénynemesítés tudományát így a kor egyik legfontosabb európai műhelyből hozta haza magával, gazdag genetikai ismeretek és értékes anyag kísértében. Köztük volt a későbbi Hungária fajtasorozat kiinduló anyaga. Ez volt az Althaea rosea mályva egynyári mutánsa, a későbbi fehér színű Debrecen mályvafajta szülője.

A kutatóintézetben is szakemberek sokasága tevékenykedett. Így a napi munkában mindig részt vett például Simon Jenő, Szépréthy Tíbor, Dr. Gracza Péter, Ganczaughné Albert Katalin, Bohár József, Mígend László, Migend Lászlóné, Nagyné Dr. Porpáczy Beatrix, Lászay György, Bisztray György, Dr. Szenczy Győzőné és mások.

Kováts Zoltán által alkalmazott nemesítő módszerek

Kováts Zoltán szakmai munkásságára az első tudományos korona felhelyezését az MTA Doktora-cím megszerzése jelentette. Számos nemesítési módszert alkalmazott, melyek közül a következők kerülnek felsorolásra:

• Pedigré módszer és tömegszelekció
• F1-hibrid előállítása hímsterilitással
• Klón-fajták előállítása fajhibridekből
• Indukált poliploidia
• Spontán keletkező szín- és növekedési mutánsok kiemelése
• Sziklevél markergén alkalmazása
• Fajhibridek előállítása keresztezéssel
• Nemzetség-hibridek előállítása keresztezéssel
• Pollen-indukált mutáció (idegen fajhoz tartozó pollennel indukált parthenokarpia)
• Fizikai mutagenezis CO60 gamma és neutron besugárzással
• Szupermutagenezis kémiai mutagénekkel
• Egyéb biotechnikai módszek (virágoszlopok, talajtakarás, stb.)

Kováts Zoltán és a növénybiotechnológia

Kováts Zoltán a legújabb tudományos módszernek, a biotechnológiának is elkötelezett híve volt. Magyarországon elsők között hozott létre növénybiotechnológiai laboratóriumot. Ez a laboratórium Györgyházán, a padlástérben 1977/1978-ban kezdte meg a működését Dr. Gracza Péter egyetemi docens vezetésével. A laboratóriumban fiatal, pályakezdő biotechnológus kutatókat is foglalkoztatott, így az egyiptomi Mustafa Raslan Mustafa, továbbá Bisztray György is itt kezdték el a kutatásaikat. Különösen nagy hangsúlyt adott a szakmai tanulásnak, továbbképzésnek. E törekvés egyik legszebb példája volt a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, Dr. Dudits Dénes biotechnológus professzorral 1978-ban kialakított kooperációja. Ide kell sorolni az ELTE Növényszervezettan Tanszékével létrehozott együttműködést is, Fridvalszky Lóránd professzor részvételével. Az 1978-1983 közötti öt év kiemelkedő teljesítményeket ért el. A korát évtizedekkel megelőző dísznövény-biotechnológiai kutatás máig érezteti pozitív hatását, és követendő példa. A Kováts-csoport által kutatott biotechnológiai módszerek a következők voltak:

• Növekedésszabályozók alkalmazása magsterilitás leküzdésére
• Citológiai megfigyelések és kromoszóma-számolás
• Szövettani kutatások
• Elektronmikroszkópia
• Mikroszaporítás
• Kallusz és sejtszuszpenzió előállítása és tenyésztése, in vitro organogenezis kutatása
• Embriómentés és tenyésztés
• Protoplaszt izolálás és szomatikus sejtfúzió
• Portokok izolálása és in vitro tenyésztése és haploidia

A szakmai hitelesség érdekében azt meg kell azt említeni, hogy a Kováts Zoltán által ránkhagyott anyagban - a Domokos János professzor halálát követő időkből - eddig nem találunk a Kertészeti Egyetem Dísznövény Osztályra vonatkozó kooperációs dokumentumokat és közös közleményeket.
Korábbi munkatársai és tanítványai, e sorok szerzői még emlékeznek arra, hogy a hét évvel ezelőtt elhunyt nagy magyar dísznövénynemesítő életében és elindulásában Debrecen, a közeli Bihar-megye, a Debreceni Egyetem, a szikes puszták és általában az Alföld kitüntetett szerepet játszottak.

A tudománytörténeti összefüggések áttekintése alapján igazolható, hogy Kováts Zoltán két nagy botanikai, három híres genetikai-nemesítési, és több meghatározó kertészettudományi iskolában tanult. Nagy nemzetközi és hazai mesterek tehetséges, élete végéig hűséges tanítványa, méltó követőjük volt. Kutatási módszerei közé a kor legkorszerűbb eszközei sorolhatók fel, a biotechnológia fegyvertárát is beleértve. Széleskörű hazai és nemzetközi kooperációt alakított ki a világ tudományos műhelyeivel, nemesítőivel, növénygenetikusaival, kertészeti szervezeteivel és vezető vetőmag előállító cégekkel.

​​​​​​

Dr. Kováts Zoltán fő asszisztense és jobb keze kezdetben Hamar István volt, az ő helyét Oláhné Kati vette át, aki évtizedeken át lelkesen és lelkismeretesen dolgozott az Egynyári Csoportban.
A Kutatóintézet nyilvántartásában mintegy 120, dr. Kováts Zoltán által nemesített egynyári dísznövényfajta szerepel. Ezek – néhány kivételével – úgynevezett. „örökség” (heirloom) fajtának tekinthetők. A fajták szabadalmi, vagy egyéb védelme kezdettől fogva nem volt biztosítva, így napjainkban bárki szaporíthatja és/vagy felhasználhatja ezeket, ezért fontos cél az új fajták nemesítése. Dr. Orlóci László irányításával folyik a kutató- és a nemesítőmunka. Az egynyári dísznövényfajták fenntartása továbbra is állami feladat, mely génbanki tevékenységet az Intézet látja el. Ez a munka 2020 nyara óta jelentősen továbbfejlesztett szakmai és szervezeti keretekben folyik.

A fajták genetikai fenntartása a fentieknek köszönhetően biztosított az Egyetemen mind a hazai, mind a külföldi felhasználók számára, a génbanki anyagokra vonatkozó megfelelő hazai és külföldi szabályok figyelembevételével. Intézetünk a fenntartásban nélkülözhető többlet magot az érdeklődők részére értékesíti, nem főtevékenység formájában, hanem mint igényelt külső szolgáltatás. Ilyen felhasználók általában az önkormányzatok, iskolák, valamint néhány régi magántermelő és palántaelőállító vállalkozás. Az egynyári dísznövény vetőmagjaink iránt jelenleg is érdeklődnek nemzetközi cégek, mint például a holland Hem Genetics vetőmag cég, amely két Fleuroselect aranyérmes fajtánkat is kiválasztotta forgalmazásra.

Dr. Kováts Zoltán emlékkövének avatása, egyidejűleg egy magyar tölgy ültetése a Rózsakertben
(a fát az Alsótekeresi Faiskola ajándékozta Intézetünknek)

2020. elején a MATE rektora, Prof. Dr. Gyuricza Csaba megbízta dr. Orlóci Lászlót, a Magyar Díszkertészek Országos Szövetségének vezetőjét a GYDKI Dísznövénytermesztési Tudományos Osztály vezetésére, amely a MATE jogelődje.

​​​​​​

Dr. Orlóci László vezetésével a szakmaközi szervezet és a MATE közötti kooperáció a lehető legmagasabb szintre lett emelve. Az érintett szakterület hazai és nemzetközi pályázati kapcsolatrendszerbe történő integrálódása megkezdődött.

Az új programokat, feladatokat a Kutatóintézet, a szakmaközi szervezet és termelő / ipari partnerek közösen alakítják ki, kiemelten a zöld infrastruktúra innováció és oktatás-képzés köré építve.

Életképek napjainkból:

XIII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia, Eger