A cikk előző részében szó volt a magyar egynyári dísznövény nemesítés kezdeteiről és céljairól, valamint érintettük a mályvanemesítést, mint mindennek a folyamatnak az első sikeres eredményeit. Ebben a cikkben tovább folytatjuk a nemesítés hazai történetét – kiemelten a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének munkáját, akik végzik ezt a tevékenységet.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Különféle egynyári fajták korai nemesítési szakasza (1950-1980)
A mályva magyar sikertörténetéhez vezető úton, a mályva mellett további több mint 10 nemzetséget vontak be a nemesítési programba. A következőkben ezek közül mutatjuk be a legfontosabbakat.

Callistephus chinensis Nees.  (Őszirózsa)
A magyar dísznövénynemesítés a 20. században összeforrt - szinte egyet jelentett- az egynyári őszirózsa fajtákkal. Az őszirózsa a magyar paraszti kertek egyik alapvető növénye volt. A 20. század második felében az őszirózsát intenzív nemesítésnek vetették alá azzal a fő céllal, hogy „kettős virágú” virágzatformákat hozzanak létre – ezt a köznyelv „teltvirágú őszirózsaként ismeri.  Mivel a növény magassága, a növényenkénti hajtások és levelek száma, a virágátmérő, a virágzatok száma, a szár hossza nem befolyásolható szignifikánsan a környezeti hatásokkal. Emiatt különféle nemesítési eljárások alkalmazására van szükség az új fajták létrehozásához. A világhírű Meteor, Pannónia, Lidó, Gála és Lézer fajtacsoportok a sokrétű nemesítésnek hála több mint 50 fajtát foglalnak magukba.

 

A MATE TTDi Dísznövény Kutatócsoprtjának fajtái Szabó László partnerünknél a Nyírségben - őszirózsa

Tagetes sp.

A Tagetes erecta egynyári, sokrétűen felhasználható növény növény. Történetét tekintve a Magyarországra külföldről behozott ’Mamuth Mum’ fajtából nagyszámú spontán mutánst sikerült előállítani, amelynek további nemesítési eredményeként született meg az igen korai virágzású ’Pannónia’ fajta, ezt követte a ’Pollux’, a narancsszínű ’Napfény’, majd a ’Holdfény’ is. Ekkor a Tagetes patula nemesítése még csak kezdeti szakaszban van.

Díszfüvek
A kutatóintézet dolgozói a díszfüvek gyűjtését 1951-ben kezdték meg, melynek során 60 fűfaj 402 termőhelyi változatát vizsgálták, köztük több Festuca heterophylla és Fectuca rupicola változatot is. A Festuca a Poaceae egyik leginkább fajgazdag génusza, amely jól alkalmazkodik az abiotikus stresszhatásokhoz, ezért irányult rá a magyar díszfűnemesítés figyelme is, a Bromus inermis fajjal együtt. A magyar nemesített változatok hosszú élettartamúak, és erős aszálytűrőképességgel rendelkeznek. 1963-ban és 1965-ben három fajta kapott állami elismerést, majd 1980 után újabb díszfűnemesítési munkák folytatódtak.

A magyar dísznövénynemesítés második szakasza
1980-tól 2010-ig datálható a magyar egynyári dísznövénynemesítés újabb szakasza. Ekkor a régebbi taxonokat felváltották az új, divatos egynyári dísznövények, melyek közül több is népszerűségének köszönhetően került be a nemesítési szortimentbe. A kutatást, a nemesítést továbbra is a Kertészeti Kutatóintézet munkatársai végezték.

1. Celosia agrantea var. plumosa (Burvenich) Voss. (Tollas kakastaréj)
Bolyhos, könnyed habitusa miatt gyakrabban ültetik kertekben, köztereken. 1980 után számos fajta nemesítése történt meg, közöttük máig igen népszerű a vörös lombú, antociános ’Bikavér’ és a sárga ’Ezerjó’, melyet a Benary GMBH vásárolt meg és New Look fajtacsoportként néven hozott forgalomba. A fajtákat követte a ’Fresh Look Red’ fajta is (eredeti nevén ’Savaria’), és a ’Fresh Look Gold’ (eredeti nevén ’Tokaj’, amelyeket a Fleuroselect és az A. A. S. is elismertek. Ezeket a fajtákat követte 2008-ban az ’Arrabona’, amely máig igen népszerű, színátmenetes virágzatával. A sötét színű ’Főnix’ 2007-ben került oltalom alá.

2. Ocimum basilicum L. (Bazsalikom)
A kerti bazsalikom (Ocimum basilicum L.) a Lamiaceae (ajakosok) családjába tartozó egyéves, lágyszárú növény. A meleg égöv optimális számára, de ettől eltérő éghajlaton is sikerrel termesztik. Máig az egyik legfontosabb fűszernövényként tartják számon. A bazsalikom fajtaszortiment igen gazdaggá vált. Kiemelkedő fajták a ’Zöldgömb’, a ’Dark Opal’, a ’Bíborfelhő’ és a ’Bíborgömb’, melyekre jellemző a bokros, tömött habitus, a dús lombozat.

Bazsalikom magoncok

3. Ricinus communis L. (Ricinus)
Trópusi eredetű faj, mely a kontinentális klímán egyéves. A Ricinus communis ipari növényként is fontos az általa termelt olaj miatt. A nagytermetű egynyári szelekciós nemesítése még a 2000-es évek után is elterjedt. Fontos nemesítési célként jelenik meg a biotikus és abiotikus stressz elleni magasabb fokú tolerancia kialakítása. A növény magja erősen mérgező anyagokat is felhalmoz. Ezek közül az egyik a ricinin alkaloid és a ricin fehérje. A leveleivel díszítő egynyári növények 1990 után váltak nemesítési alapanyaggá. A magyar Ricinus nemesítése az 1980-as években kezdődött. A nemesítési cél volt a parki felhasználás, az intenzív színek, a terebélyes méret. A mutációs nemesítés (EI 0,08%) növelte a genetikai variabilitást. Az első, államilag elismert fajtája a ’Fáklya’ (syn. ’Carmencita Red’), melyet a ’Flamingo’, az ’Indian’, az ’Aurora’ (syn. ’Carmencita Rose’) követett. Jelenleg a magyar köztereken nevelése nem engedélyezett a mérgező alkaloidtartalom miatt.

A ’Fáklya’ fajta

4. Rudbeckia hirta L. (Pompás kúpvirág)
A Rudbeckia a paraszti kertek elterjedt faja, mely most éli reneszánszát, hiszen fajtái jól társíthatók a nyári kertben. Tudományos kutatását Magyarországon 1950-ben kezdte meg a Kertészeti Kutatóintézet. A Rudbeckia hirta L. nemesítési szempontból különleges értéket képvisel. A magyar fajták kivétel nélkül tetraploidok, mely együtt jár a hosszabb virágzási időintervallummal, erőteljesebb, bokrosabb növekedéssel és nagyfokú aszálytűrő képességgel. Az első fajta 1989-ben kapott állami fajtaelismerést (’Napfény’) (syn. ’Indian Summer’), majd ezt követte az ’Őszifény’, a sárga központú ’Glória’ (syn. ’Prairie Sun’), amely a ’Napfény’ spontán szelekciójából jött létre, majd a barnás színvilágú ’Mackó’ (syn. ’Cappuccino’), valamint az alacsony termetű ’Aranyálom’, amelyek létrejöttéhez kémiai mutagének alkalmazása is társult.

Rudbeckia hirta ’Botond’

5. Tagetes patula L. (Kisvirágú bársonyvirág)
Magyarországon a vidéki kert és a városi közterületeken is  egyaránt gyakran megjelenő faj. Már 1932-ben is említést tesznek a kerti felhasználásáról, amely könnyű termesztésnek, valamint a különböző talajokhoz és éghajlati viszonyokhoz való széleskörű alkalmazkodóképességének köszönhető. A magyar Tagetes patula nemesítés az 1980-as évek után kezdődött. Az ’Orion’ az első fajták között volt, majd az ’Uránia’, a spontán mutálódott ’Vénusz’ került állami bejelentésre.

Az ’Orion’

1989-ben nemesítették a ’Főnix’ fajhibridet, amely a Tagetes tenuifolia kolhicines kezelésével előállított hibrid és a Tagetes erecta keresztezéséből jött létre. A 2000-es évek után a Korona (az ’Orion’ fajtákkal való keresztezésből) és a Robuszta fajtasorozatot követte a máig igen népszerű ’Csemő’ fajta (2004).