A glifozát hatása az élő környezetre

Tavasztól őszig, vagyis a vegetációs időszakban hatványozottan találkozik az ember gyomokkal – nemcsak a saját kertjében, hanem sokszor a települések ágyásaiban is. A gyomok sajnos pillanatok alatt felszaporodnak, mivel alacsonyabb igényekkel rendelkeznek és gyorsabban fejlődnek, mint a kultúrnövények. A gyomok irtása többféleképpen történhet, például kézzel és vegyszerrel is. Ha tartanánk egy gyors közvéleménykutatást arról, hogy ki milyen gyomirtószerekről hallott már, valószínűleg a válaszadók elég nagy százaléka említené a glifozátot. 

A glifozát ugyanis az egyik legszélesebb körben használt gyomirtószer, már több évtizede. Hatékony, mert kiválóan irtja a gyomokat és egészen könnyen beszerezhető. Emiatt számtalan kultúrában használják – így a szántóföldi kultúrákban, a városi zöldfelületfenntartásban és az erdőgazdálkodásban is –, csakhogy pár példát említsünk. 
A hatékonysága mellett viszont beszélnünk kell egy sokkal negatívabb hatásáról is, amellyel már egyre több nemzetközi kutatás és szakcikk foglalkozik. A glifozát ugyanis egy-egy permetezés alkalmával általában kivédhetetlenül nemcsak a gyomokra kerül, hanem azokra a növényekre is, amelyeket termesztünk – emellett pedig a talajba és az élővizekbe is juthat, s így kezd lebomlani. A glifozát alacsonyabb dózisai megváltoztatják a növény védekezési mechanizmusát és hormonháztartását is. Ezt bizonyították már több fajnál, mint például a kukoricánál, a rizsnél, a borsónál, a tritikálénál és számos díszfűnél, amelyet városi környezetben mértek. A glifozát alacsony koncentrációja kimutatható volt például egy 2021-es kísérletben a glifozát kijuttatási helyétől 20 méteren belüli növények szervezetében. Ez is bizonyítja, hogy vándorol a talajban – valószínűleg a talajvíz jóvoltából is. 

A glifozát lebomlása a talajban gyors, s valóban – a glifozát vegyület rövid időn belül átalakul más vegyületekké – ezek a köztes vegyületek ártalmasabbak, mint maga a glifozát. Ezeket a köztes vegyületeket metabolitoknak nevezzük, s az egyik leginkább környezetre veszélyes metabolit az AMPA. Az AMPA-t egy 2022-es nemzetközi felmérés is vizsgálta, ahol kimutatták több nagyváros lakóinak vizeletéből is, vagyis a vegyület megjelenik az emberi szervezetben. Nem elhanyagolható a vegyület karcinogén hatása. Emellett pedig orvostudományi kutatási cikkekben olvashatunk arról, hogy neurodegeneratív betegségek, születési rendellenességek hátterében is állhat. 2021-ben szerves trágyában mutatták ki, amely azt jelenti, hogy az állati szervezetben is felhalmozódhat. 
A glifozátot számos település alkalmazza világszerte a gyomok csökkentésére,. így viszont veszélyben lehetnek a lakók, akik akár közvetlenül is találkozhatnak a glifozát permettel. Több külföldi városi talajban bizonyítottan kioldódott és az élővízbe került. Pázsitfüvek esetében a glifozáttal történt permetezést követően még három évvel később is kimutathatók voltak a gyomirtószer köztes vegyületei, fafajoknál még 12 év után is. Emellett a növényeket is fogékonyabbá teheti a betegségek ellen. A hasznos rovarok száma pedig drasztikusan csökken a szerhasználattól. Mivel megváltoztatja a növények vegyületeit, így az általuk kibocsátott, méheket, lepkéket vonzó vegyületek is megváltoznak, ezért a beporzást is gátolhatják. Egyébként már a méhek szervezetében is több országban kimutatták – igaz, nem letális dózisban, de az eredmény riasztó. 
Több publikáció beszámol arról is, hogy az élelmiszercélú növényekben, amelyeket ugyan nem kezeltek glifozáttal, kimutatható volt a gyomirtószer, mint például a burgonyában és a szamócában. Arról nem beszélve, hogy a talajban élő mikroorganizmusok is nagymértékben csökkenhetnek. Ezen mikroorganizmusok szerepe pedig elengedhetetlen a megfelelő talajélethez és a növények megfelelő fejlődéséhez. 

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének Budatétényi telephelyén már több éve foglalkoznak a glifozát káros hatásaival. Eredményeiket több nemzetközi szaklapban is publikálták és bizonyították többek között azt is, hogy a glifozát indirekt módon is juthat távolabbi növényekre – ott pedig lerakódik a növényi szervezetben. A méréseknél a dísznövényként is alkalmazott fontos élelmiszeripari növényt, a napraforgót mérték. Nagyobb környezetre kivetítve megállapítható, hogy a növényekben lerakódott AMPA zöldtrágyaként a talajba kerül, silónövényként pedig az állati szervezetbe. Emellett a rovarállomány is gyérülhet és az emberi szervezetbe is bekerülhet. A kísérletek idén is folytatódnak a városi zöldfelületeken élő gyomok vizsgálatával.  

 „A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM ÚNKP-22-4-II/MATE-I. KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.”

 

Fotók forrása: Pixabay