Az elmúlt hónapokban alaposan kitárgyaltuk a rózsák neveit, legyenek akár kerti fajták, akár vadrózsák. A Budatétényi Rózsakert fajtatáblái azonban ennél sokkal többet mutatnak! Nézzük is végig, mit tudunk leolvasni róluk!
A tábla közepén, a legnagyobb betűkkel a fajtanév látható. Az előző cikkekben olvashatták, nem is olyan nyilvánvaló, hogy egy fajtának mi az elnevezése. Mivel ma hivatalos fajtanévnek egy kiejthetetlen rövidítés számít, a táblára nekünk egy ennél könnyebben megjegyezhető nevet, úgynevezett kereskedelmi elnevezést kellett keresnünk. Erre az Amerikai Rózsatársaság (ARS) nyomtatott és online adatbázisai adnak segítséget, az itt szereplő „Kiállításra ajánlott név” került a táblákra. Ez talán nem a legjobb választás, mivel gyakran a fajta amerikai nevét takarja, miközben egy európai rózsánál az eredeti, nemesítő által adott elnevezés ettől teljesen eltérő is lehet. Tekintve azonban, hogy ez utóbbit csak hosszas nyomozás után lehet megállapítani, ráadásul néha nem is egyértelmű, maradtunk az ARS ajánlásainál. Hogy egy példát hozzak fel rá: 1960-ban egy kiváló lazac-narancs színű fajtát mutattak be ’Super-Star Brigitte Bardot’ néven. Ez aztán névhasználati jogviták után leegyszerűsödött, ma már a rózsát ’Super Star’ néven ismeri mindenki. Kiállításra azonban a ’Tropicana’ nevet ajánlják, mert az USA ban már volt ’Star Roses’ fajtasorozat, ezért az ottani forgalmazó új nevet adott a fajtának. Hivatalosan pedig TANorstar a rózsa regisztrált neve, érthető, hogy ez nem alkalmas forgalmazásra.

Mi van még a táblán? A jobb felső sarkoban egy számot találni, ez az úgynevezett törzsszám. Miden tételnek van egy száma. Ha új rózsát szerzünk be, az új számot kap. Akkor is, ha már van ilyen a gyűjteményben, hiszen, ha máshonnan szerezzük be ugyanazt a rózsát, akkor van rá esély, hogy genetikailag eltérő a két tétel. Jelenleg 4600-nál járunk: ennyi tétel kapott törzsszámot. Ez azt mutatja, hogy  1950 óta legalább ennyi fajtát próbáltunk ki a Budatétényi Rózsakertben.
A másik sarokban egy rejtélyes kódsorozat áll. Ez is a kutatóknak mond többet: a tábla – illetve a fajta – pontos helyét. Az előtag a parcella száma, I-től IX-ig. A második csoport az ágyás száma, a harmadik pedig az sor száma az ágyáson belül. Így az Vd. 5/ 9. azt jelenti, hogy az V. parcella „d” alparcelláján az 5. ágyás 9. sora.
A fajtanév alatt a rózsa nemesítőjének a neve szerepel, vagy ha ez nem ismert, akkor annak a cégnek az elnevezése, aki regisztrálta. Látszólag ez azonos, de gyakran lehet eltérő. Vegyük például a francia Meilland nemesítő céget. 1) A cég úgy tekinti, nemesítője munkaköri kötelességből dolgozik, és a hivatalos nemesítő így a Meilland lesz. 2) A Meilland család valamelyik tagja hozta létre a rózsát, így az ő neve alatt fog futni a rózsa. A pontos név itt egyáltalán nem mindegy, hiszen több generáció és testvér is a Meilland családnevet viseli. 3) A Meilland cég elismeri, hogy a fajtát egy munkatársuk nemesítette, ezért megadják a nevét, de mivel a pénzügyi felelősséget a cég viseli, a nemesítési munkát is az finanszírozta, a jövedelem is a Meillandot illeti, nem a nemesítőt. 4) A cég más nemesítőtől veszi meg a fajtát (például a Tantau-tól vagy a Kordes-től), tehát a nemesítő neve nem lehet azonos a cég nevével. Ez sem ritka eset. 
Évszám: mindig a fajta bemutatása évét vesszük alapul, ami többnyire a regisztráció éve és nem a nemesítésé, például a ’ Soleil d’Or’ sárga rózsát létrehozó keresztezés még 1883-ban történt, míg a fajtát 1900-ban regisztrálták.

A fajtanév alatt még egy 2-3 betűs rövidítés is van. Ez a fajtacsoport neve, ami a növény kezelésére, habitusára ad útmutatót, főképpen, ha a fajta nagyon régi. Teljes útmutatót nem lehet itt közzétenni, ezért csak néhány nagyon jellegzetes fajtacsoportot emelnék ki: th: teahibrid, fl: floribunda, gr: grandiflora, po: polianta, min: miniatűr, dam: damaszkuszi, mk: modern kúszórózsa, tt: talajtakaró, park: parkrózsa stb.
Engedjenek meg még egy gondolatot ennek kapcsán. Talán mosat már látják, micsoda károkat lehet okozni, ha valaki kihúzza a táblákat, kicseréli azokat, esetleg teljesen össze is keveri. Téli metszéskor, virágzás utáni szaporítóanyagszedéskor csak a táblára hagyatkozhatunk. De ez a helyzet a kutatás során is. Ha az adatokat téves fajtákon mérjük le, akkor akár több éves munkát is értéktelenné lehet tenni. Ezért, ha a Budatétényi Rózsakertbe kilátogatnak, tiszteljék meg a Rózsakertet azzal, hogy nem nyúlnak a jeltáblákhoz, és erre kérjék meg a gyerekeket is!

 
Dr. Boronkay Gábor
Budatétényi Rózsakert