Egynyári Konferencia - Keszthely 2023

Egynyári szakmai nap keretében folyt kötetlen hangvételű szakmai tanácskozás a Georgikon Campuson a dísznövénykutatás irányairól, a klímaváltozás ellen ható stratégiákról, valamint a városi növényzet környezeti hatásairól. A program résztvevői az előadások után gyakorlati bemutató során tekintették át a szabadföldi tenyészkertben génmegőrzési célból felnevelt egynyári dísznövényfajokat.
Orlóci László, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője röviden összefoglalta a dísznövénykutatás jelenlegi helyzetét. Megemlítette, hogy a több felsőoktatási intézmény, szervezeti egység és kutatóintézet összevonásával létrehozott MATE célkitűzése, hogy képzési és kutatási programja a tevékenység gyakorlatát szolgálja. A felsőoktatás, a kutatás és a gyakorlati élet minél közelebb kerüljön egymáshoz. Jelenleg a MATE Georgikon és Budai Campusán egyaránt folyik dísznövényoktatás és -kutatás.

Az egynyári nemesítéssel kapcsolatban kifejtette, a magyar dísznövénynemesítés alapjai sok esetben visszavezethetők az egykori paraszti kertek, majd a „nagymamáink” kertjeinek növényhasználatára. A kertek oldal- és előkertjeiben elsősorban saját gyűjtésből könnyen hozzáférhető, bevált, jó áttelelőképességű, strapabíró, színes fajokat ültettek. A későbbi haszonkerti, díszkerti funkciók szétválásával bővült azon növények köre, amelyek nem csak szépek voltak, de hasznosak is. Ekkor kerültek a kertekbe a tulipánok, az őszirózsák, a mályva, a tátika, a bársony- és körömvirág, a muskátli és a rózsa, továbbá a kolostorkertek (levendula, rozmaring, leander) olaj és teák készítésére alkalmas féleségei, valamint az erdők-mezők gyógynövényei.

 

A hazai dísznövénynemesítés számára fontos forrást, sok esetben genetikai bázist jelentettek az őshonos vagy otthonra talált fajok, a tájfajok és fajták szelekciójából származó populációk, amelyek a nemesítői tevékenység hatására a vad jelleg elvesztésével tökéletesedtek. E munka kiemelt jelentőségű hazai képviselői: Domokos János, Kováts Zoltán, Márk Gergely voltak.

Orlóci László szerint a sokszor felmerülő „jók-e a magyar fajták?” kérdés a múlt és jelen nemesítési irányaira is rávilágít. A Magyarországon nemesített vagy az itt őshonos növényekből kiemelt szelektált vonalak a stresszhatásoknak jobban ellenállnak, hiszen a Kárpát-medence szélsőséges klímáján nevelkedtek. A hazai egynyári fajok kiváló abiotikus stressztűréssel rendelkeznek, gyönyörű színekben pompáznak, hosszan virágoznak, ugyanakkor a megváltozott klímakörülményekre nem adnak minden esetben jó választ. A klímaváltozás és urbanizációs hatásoknak való ellenállás a múltban kevésbé volt elvárás a növényektől. Manapság azonban ez kiemelt elvárás.

Fontos különbség – mint mondta –, hogy a külföldön nemesített egynyári fajtákat nem a magyar klímára adaptálták, a magyar fajtákat pedig még nem a mostani a klímára nemesítették. A Kováts Zoltán, Márk Gergely által előállított fajták épp ezért nem tekinthetők „állandónak”, azonban olyan genetikai alapot képeznek, amivel érdemes foglalkozni, hogy a jövőben még több és újabb fajtát lehessen belőlük előállítani. Adott tehát a feladat: a jó genetikai alapokkal rendelkező taxonokat alkalmasabbá tenni a további felhasználásra.

Ennek kapcsán beszélt a mutációs nemesítés egyik lehetőségéről, a növények gammasugarakkal való kezeléséről. Hozzátette, sokan elavultnak tekintik a módszert, ám a dísznövénynemesítésben azért van jelentősége, mert a jelenlegi szabályozás alapján a genetikai eljárással módosított fajták nem kerülhetnek forgalmazásra Magyarországon. A besugárzásos mutációval nyert új fajták nem minősülnek GMO szervezetnek, vagyis egy lehetőséget, egy utat jelentenek a meglévő fajták tökéletesítésére. Az örökségfajták (Heritage) értékesek, génmegőrzésük kötelező.  Ezekből új vonalak, új törzsek kiválasztásával a szortiment bővítésére nyílik lehetőség. Az örökségfajtákból előállítható új fajta létrehozása hosszú, mintegy 7-15 év, komoly tervezést, szakmai munkát és anyagi erőforrást igényel.

 

Jelenleg az intézeti kutatócsoport egynyári dísznövény kutatása egy-két kiemelt növényfajra irányul. Ehhez vizsgálják az örökségfajok stressztűrőképességét, amelyeknél alacsony, azok kiszorulnak a termesztésből. Esélyesnek nevezte a megalapozott tűrőképességgel rendelkező Rudbeckia nemzetség fajait és fajhibridjeit, valamint a Ricinus communis fajt. Utóbbi esetében léteznek nemesítési módszerek, amelyekkel a növény mérgezőanyaga (ricin, ricinin) lecsökkenthető.

Kisvarga Szilvia, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a városi növényzet hatásairól tartott előadást. Mint mondta, a téma rendkívül fontossá vált az elmúlt időben. Rámutatott, hogy a jelenleg is futó „Több Zöld Várost Európának” nemzetközi uniós kampány és több tudományos kutatás is foglalkozik azzal, hogy a városi zöldfelületek kedvező hatásaira felhívja a figyelmet. Sok kedvezőtlen folyamatot, így az urbanizáció és a klímaváltozás káros hatásait képes csökkenteni.

Az urbanizáció rendkívül gyors folyamat. Míg a föld népessége az 1900-as években 1,6 milliárd fő volt és 87 %-a vidéken élt, a 2020-as években a népesség a nyolcmilliárd főt is meghaladta és csak egyharmada él vidéken. Egyre többen élnek nagyvárosban, egyre sűrűbben lakottak a települések, kisebbek az életterek, csökkennek a városi zöldfelületek, ritkulnak a növénytelepítések. Mindez felerősíti a hősziget hatást, ami kedvezőtlen az ott élő emberek, állatok számára. Mérések világítottak rá arra, hogy minél nagyobb a zöldfelület aránya adott városrészben, annál alacsonyabb a felszín hőmérséklete. A WHO nemzetközi ajánlása szerint kilenc négyzetméter zöldfelületre van szüksége egy felnőtt embernek a minőségi életvitelhez. A zöldfelületek pozitív hatásaira több kutatás rámutatott, ezek között szerepel az ingatlanérték növekedése, az emberi egészségmegőrzés, a rekreációs hatás, a közbiztonság javulása és a biodiverzitás növekedése. A növények és az emberek közötti kölcsönhatásról írt tudományos munka rávilágít arra, hogy csökkenti a szorongást, a depressziót, a hangulatváltozást. A rendben tartott gazdag növényzet elősegíti a mentális jólétet, a természethez kötődő emberek elégedettek.

Szabó József, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. vezetője a 2021-ben indult és 2023 év végén záruló Több Zöld Várost Európának kampányról és célkitűzéseiről tartott tájékoztatót. A kampányban részt vevő európai országok, hazánkkal együtt, elkötelezték magukat a jövőbiztosabb zöldfelületfejlesztési stratégia mellett. A nemzetközi kampány célja, hogy megismertesse a politikusokat, várostervezőket, önkormányzatokat, ingatlanfejlesztőket és más kapcsolódó szakembereket a városzöldítés fontosságával. Az urbanizáció fejlődése egyre kártékonyabb a környezetre. Egyre nő a föld ökológiai lábnyoma, amely azt mutatja meg, hogy mennyire használjuk fel vagy használjuk túl a földünk javait. (Hazánk ökológiai lábnyoma 3,7, vagyis ennyiszer éljük fel a természeti kincseinket).

Szabó József ismertette továbbá a Green City, Smart City programokat, a városok zölddé válásának működő, megvalósításra érdemes jó példáit. E kezdeményezések célja, hogy a zöldfelületek fejlesztésével kapcsolja vissza a településeket az ökoszisztémába, a fenntarthatóságra törekvés mellett. Hangsúlyozta, elérése érdekében ökológiai fordulatra van szükség, természet alapú megoldásokban, növénytársításokban, esőkertekben, klímaparkokban kell gondolkodni.

A tenyészkertbe kiültetett állományokról Horváthné Baracsi Éva, a Kertészettudományi Intézet egyetemi docense elmondta, Kováts Zoltán egynyári fajtái azután kerültek az intézetükbe, hogy szakdolgozati témát keresett a hallgatóinak.  Az Orlóci László által vezetett kutatócsoporttal három évvel ezelőtt indult meg a közös munka a fajták vizsgálatával. A növények a kezdeti kisparcellás elrendezés után évről évre egyre nagyobb területet kaptak, miután bizonyították, milyen jól érzik magukat. Idővel három szakdolgozat is készült a témában. Az idei évben negyven fajtát ültettek, melyek palántáit magvetésről maguk nevelték fel. Az ágyások talajába ültetés előtt granulált marhatrágyát forgattak, kiegészítő tápanyagot nem juttattak ki. A növényeket csak az eső öntözte, ami mindig jókor jött. Tervszerű növényvédelemre nem, csak eseti beavatkozásra volt szükség. A kiültetésben látott állomány szép egységes, erőtől duzzadó, egészséges képet mutatott. A töveken nyíló virágok és maguk a tövek is szépen mutatták jellegzetes fajtatulajdonságaikat.  

Az esemény a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportja, Georgikon Campusa és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös szervezésében került megrendezésre.  

Szöveg és fotók:
Merényi Alexandra